Az orvosi nyelvben a szindróma tünetcsoportot, olyan tünetegyüttest jelent, ami többnyire jellemző egy adott betegségre. Akad, amelyet a betegség felismerőjéről neveznek el, s akad – akár a Münchhausen-szindróma –, amely a lényeget összegzi, azaz ekkor a beteg kóros hazudozó.
A szindrómák széles tárában csupán néhány viseli magyar tudós nevét, ezért felemelő a hír: a négy éve elhunyt Méhes Károly pécsi akadémikus, gyermekgyógyász professzor is bekerült a sorba.
Méhes professzor nevét megőrizték A róla elnevezett „Méhes-szindróma” tulajdonképpen születési genetikai hiba: jellemző tünete az aszimmetrikus arc, és jelzésértékű a fülek állása, formája, ami minden betegnél azonos. A betegséggel együtt jár a szellemi fogyatékosság.
A néhai pécsi akadémikus nemzetközi híre garantálta, hogy a szakma egyöntetűen elfogadta a Méhes-szindróma elnevezést az egyébként meglehetősen ritka betegség megjelölésére.
A névadás kapcsán dr. Melegh Béla, a PTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője elmondta, hogy a gyermekklinika docensével, dr. Ohmachtné dr. Hollódy Katalinnal és francia kutatókkal jelenleg is keresik a szindrómát okozó génhibát, elváltozást, hiszen fontos volna „megcsípni” a megelőzés érdekében.
Egyúttal emlékezett egykori tanítómesterére, akinek különös megfigyelőképessége volt. Méhes Károly sokszor magyarázta, hogy a születéskor megmutatkozó bizonyos külső testi hibák – akár egy apró elváltozás a kézfejen, például ujjak összenövése – belső szervi elváltozásokat jeleznek, s más egyéb jelekkel a szív, máj, vese betegségeire utalhatnak.
Forrás: 2011. március 6. 12:12 Kozma Ferenc (Dunántúli Napló)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése