A 19 éves lánynak minden belső szerve haldoklik. Ehlers-Danlos-szindróma?

Ritka betegségben szenved egy 19 éves horvát lány: a belső szervei lassan felmondják a szolgálatot. Hogy pontosan mi a baja, azt még az orvosok sem tudják.

Az Ehlers-Danlos-szindróma nagyon ritka, öröklődő kötőszöveti betegség, amelyet szokatlanul rugalmas ízületek, nagyon rugalmas bőr és törékeny szövetek jellemeznek. A 19 éves, Vukováron élő Jamina Maroš (talán) ebben a betegségben szenved, de az orvosok nem biztosak benne. Annyi bizonyos, hogy a lány belső szervei lassan felmondják a szolgálatot.

- Hatéves volt, amikor a mandulaműtéte nem úgy alakult, ahogyan kellett volna, élet-halál harc lett belőle, mert az orvosok alig tudták elállítani a vérzést. Ettől kezdve minden csak rosszabb lett. Gond van a pajzsmirigyével, a petefészkével, fájdalmai vannak, és a szíve is már csak 50 százalékban működik. Azt mondták, nincs rá gyógymód, de én ebbe nem akarok belenyugodni – nyilatkozta Žarka Radišić, Jasmina anyukája.

A család most Belgiumba készül, mert a zágrábi orvosok szerint a genti klinikán többet tudnak az Ehlers-Danlos-szindrómáról.

BorsOnline

Ehlers-Danlos-szindrómáról:

Az Ehlers-Danlos-tünetegyüttes a kötőszövet ritka betegsége, mely szokatlanul hajlékony ízületeket, nagyon nyúlékony bőrt és sérülékeny szöveteket eredményez.

Az Ehlers-Danlos-tünetegyüttest a kötőszövet termelését irányító egyik gén rendellenessége okozza. Több változata van (nagyon eltérő súlyossággal), mindegyik különböző gént érint, és némileg különböző elváltozásokat idéz elő. Ennek eredménye kórosan szakadékony kötőszövet, ami problémákat okoz az ízületekben és a csontokban, valamint gyengítheti a belső szerveket.

Az Ehlers-Danlos-szindrómás gyermekeknek általában nagyon hajlékonyak az ízületei. Egyesekben kicsi, kemény, kerek csomók keletkeznek a bőr alatt; emellett púposság, rendellenes gerincferdülés (kifoszkoliózis), vagy lúdtalp alakul ki. A bőrt jó pár centiméterre ki lehet nyújtani, de elengedve visszatér eredeti helyzetébe.

Ehlers-Danlos-tünetegyüttesben megváltozhat a szervezet sérülésekre adott válasza. Kis sérülések szélesen tátongó sebeket eredményezhetnek. Jóllehet e sebek nem véreznek túlságosan, nagy hegeket hagynak. Könnyen alakulnak ki rándulások és ficamok.

Az Ehlers-Danlos-tünetegyüttesben szenvedő gyermekek kis hányadában a vér nehezen alvad meg. Kis sebekből származó vérzést is nehéz lehet elállítani.

A belek a hasfalon át kidomborodhatnak (sérvek), és rendellenes kiboltosulások (divertikulumok) alakulhatnak ki a bélben. A sérülékeny belek néha véreznek vagy átfúródhatnak (perforálhatnak).

Ha terhes anyának van Ehlers-Danlos-tünetegyüttese, a szülés korábban megindulhat. Ha a magzat Ehlers-Danlos-szindrómás, az őt körülvevő burkok korán repedhetnek meg (korai burokrepedés). Amennyiben mindketten e betegségben szenvednek, a szülés ideje körül igen nagy vérzés lehetséges.

Az orvos a tünetek és a fizikális vizsgálat eredménye alapján állítja fel a kórismét, és a tünetegyüttes bizonyos típusaiban a bőrből vett minta mikroszkópos vizsgálatával erősítheti meg.

Kezelés és kórjóslat

Az Ehlers-Danlos-tünetegyüttest sem gyógyítani, sem a kötőszöveti rendellenességeket helyreállítani nem lehet. A sérülések kezelhetők, de nehéz lehet az elvált felületeket összevarrni, mert a varratok kitépődhetnek a szakadékony szövetekből. Általában ragasztószalaggal vagy orvosi bőrragasztóval könnyebben zárhatók a vágások, és így kevesebb heget is hagynak.

Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a sérülések megelőzésére. A súlyos típusban szenvedő gyermekek például védőruhát és -párnákat viselhetnek; a műtéteket különleges eljárásokkal kell végezni, melyek a lehető legkisebb sérüléssel járnak, és biztosítani kell, hogy nagymennyiségű vér álljon rendelkezésre vérátömlesztéshez.

A különféle szövődmények ellenére az Ehlers- Danlos-szindrómában szenvedő betegek várható élettartama nem tér el az átlagtól. Viszont a tünetegyüttes egy bizonyos típusában szenvedő személyek szövődményei (többnyire vérzések) olykor halálosak.